Október 16

Október 16.Szerda

Ma a suli teljesen a feje tetejére állt.Mindenki fel -alá mászkált,a tanárok állandóan fegyelmeztek és mindezt egy olyan banda miatt,amiről még életemben nem hallottam.De létezik,szóval ezt is megtudtam.

Korán reggel bementem a suliba,mivel első órám Biosz volt,és egy deka házit nem csináltam,mégpedig-mint kiderült-nem is kevés volt.Ricsi,Marci,Orbit és András egymás szavába vágva sztoriztak valami "nagy menő " új gyerekről,A többiek -köztük én- pedig házit körmöltünk.
Abban a percben,hogy összecsuktam a biosz füzetemet,Robi kiáltott rám.
-Fejet le!
-Mi?-kaptam fel a fejemet,majd ugyan olyan gyorsasággal behúztam a nyakamat és mikor megfordultam,a krém színű falon egy szép piros ketchup folt éktelenkedett.
-Bocsi,Bee.Nem direkt  céloztam rád..-jött oda,majd a magyar füzetével elkezdte törölgetni a falat.
-Én a helyedben meggondolnám,mivel törlöm le az a foltot...-mutattam a füzetre.Robi egyből oda nézett,majd lesápadt és megdermedt.A füzet kiesett a kezéből,ő pedig lassan nézett rám.
-Mondd,hogy nem a magyar füzetem volt!
-Mondanám,de...-vontam meg a vállamat,mire hirtelen a fejéhez kapott két kézzel,és majdhogy nem fulladozni kezdett..
-Papp ki fog nyírni!-röhögött Karcsi.
-Na!-pisszegtem le.-Így is fél hulla,nem kell még jobban fel idegeni..-erre a mondatomra Robi még inkább összezuhant.Furának tűnhet a reakciója,de Papp tanár úr,szó szerint ki fogja nyírni ha meglátja azt a foltot!
-Oké,skacok,mikor temetjük?-karolt át mosolyogva Karcsi.
-Kösz,még élek!- szűrte a fogai között a szavakat Robi.
-Na,segítsünk már neki!-mosolyodtam el,majd felvettem a füzetet,és egy rántással kitéptem az oldalt.
-TE MEGŐRÜLTÉL?-hüledezett András,miközben Robi ájulást tettetett.
-Én már mikor megszülettem.Na de most mindenki nekiáll és ír 2 sort!Segítenünk kell,különben Robi koporsóban végzi..-húztam el a számat.Senki meg nem mozdult volna.Ám mikor már épp feladtam volna a reményt,Alex lépett oda,majd elkezdte írni az első két sort.Erre már Ricsi is nekilódult,ő is írt párat,majd mindenki besegített.Mire végeztünk,Robi arcán látszódott a meglepettség és a hála,bár "kemény vagyok" küllemet öltött magára.
-Köszi,skacok!-mosolyodott el,majd megölelt,aztán András is csatlakozott,végül mind ahányan voltunk,ölelgettük egymást csoportosan.

Pár órával később,már nem számított,kinek mi baja volt éppen.Ugyan is Ricsi nagyon átvágta Marcit!
-Bee,ti nem tudtok semmiről!Előre szólok,hogy kéne egy tampon!-lépett oda hozzánk Ricsi.
-Mi van,előbújt a kislány belőled Richárd?-röhögött Karcsi.
-Fogd be,vagy átlövetem a nyelvedet az egyik büdös zoknimmal!
-Azt hogy?
-Jobb,ha nem tudod meg!-villantott Karcsira egy ravasz mosolyt,amitől személy szerint engem kirázott a hideg!Nem vicc!
-Adjak?-lépett oda hozzánk Tami is,majd egy tampont húzott ki a zsebéből.
-Van nálam piros körömlakk!-csillant fel a szemem,majd mikor Ricsire néztem,elvörösödött és majd megfulladt a röhögéstől.-Befessem?-bólintott.
Mikor kész lettem vele,előhalásztuk Marci üvegét és beletettük,jól felráztuk,majd visszatettük a helyére.
Épp időben,ugyanis Marci és Alex abban a percben léptek be az ajtón.
-Várjál,iszok!-lépett a padjához Marci,majd oda sem nézve beleivott az üvegébe.Ám mikor a tampon felé közeledett és majdnem belement a szájába,odanézett,és a szája tartalmát mind Áronra fújta,majd köhögött.
Mi persze röhögtünk a látványon!
-Ezer bocs!-kért elnézést Marci,majd szeme Ricsire villant.-Hallod,öcsém?! Ha harc,hát legyen harc!